A premierbuliról elfelejtettem írni. Ennek több oka is lehet. Az egyik hogy a történet másnapján megtámadott az agyrágóbogár ami azzal a csúnya következménnyel járt hogy valami elképesztően életképtelen voltam. Mert az egy dolog hogy valamelyik kisbarátom berakta a repedt poharat a mosogatóba amivel én később közelebbi kapcsolatba is kerültem. De nem ez volt az egyetlen tünet. Említhetném még többek között azt, hogy cirka másfél órán keresztül nem voltam képes kimászni az ágyból amit reggel befoglaltam. Ezen okból át is cipeltettem magam a nappaliba mikor a házigazda erre kiadta az ukázt. Említhetném azonban azt is, milyen szórakoztató tud lenni a semmi. Szegény barátocskáim. Vegytiszta szenvedés volt ez nekik.
Az agyrágóbogár elöttről persze mesélhetnék. De nem hiszem hogy bárkit is érdekel hogyan lőttük egymást halomra Csillag öccsének műanyag fegyvereivel vagy hogy mihez kellett a fogkefe, hány üveg yager fogyott vagy bármi ilyesmi. Legyen elég annyi hogy az életképtelenségem valószínüleg ott elkezdődött mikor hagytam magam meggyőzni hogy maradjak éjszakára. (Ahelyett hogy hajnalban hazajöttem volna a saját ágyikómba) Ugyanis annyi eszünk nem volt hogy ágyat, takarót, párnát vagy bármi élhető helyet foglaljunk magunknak. Így jutott a föld, a hideg, a fejünk alól kicsúszó párna és a takaróként funkcionáló kabát. Egy darab per két fő.
Csodás éjszaka volt.

SzeretlekQ/