Aztán persze mindig jönnek a kérdések, hogy miért van az hogy megint ugyanaz a lemez mert nem változott semmi, de hamar rájövök hogy mégis változott mert még bonyolultabb ha lehet, mert lehet pedig sose hittem volna. Jó tudni hogy tényleg nincs lehetetlen, mert tágul a világegyetem meg talán énis, na persze remélhetőleg nem fizikailag, habár ki tudja. De amikor mostmajd azt hiszem hogy nem lehet bonyolultabb meg szövevényesebb, amiről azthiszem visítoztam régen eleget, akkor majd koppantok a fejemre hogy de.
De végülis ha a személyt kivesszük a sztoriból, azóta minden átalakult. Mert tényleg. Hihetetlen hogy mennyit tudnak változni a dolgok akár júniustól szeptemberig. Meg hogy én ettől mennyire boldog tudok lenni. Szerintem egyszer valaki azt mondaná hogy mostantól egy évig minden ugyanolyan marad, átoperáltatnám magam férfivá az elég izgalom egy évre.
Nah mindegy,ezt most talán már énse tudom hogy jött ide.
Egyébként bicikliztem ma másfél órát hogy helyrerakjam a fejemben a dolgokat, meg egy kicsit gondolkodjak meg ilyesmi. Meg hátha a betegségemnek is jóttesz. Kiizzadom vagy valami. De egyrészt nem volt időm hogy mindent végiggondoljak (közelse) másrészt meg ugyanolyan szarul vagyok.
Valamit elcseszhettem elronthattam.
Csók a családnak!
