Beeing Bóbited

Néha és mostanában egyre gyakrabban, ha lehetne olyat hogy, akkor biztosan kérnék cserét. Na persze úgysem bírnám sokáig de amikor egész nap én vagyok az év hülyéje mert itthon vagyok éppen, vagy azért mert nem. Meg hogy ugye művészköcsögnek lenni nem jó. Azt meg hát nem tudni mi az a művészköcsög de bármi is az, negatívnak tünik és az ő fejükben én beleesek ebbe a kategóriába.
Mert persze az ember bármit is csinál az sose lehet jó. Az a szó meg hogy büszke nem nagyon hagyja el a szájakat. Maximum fejben létezik és ott is csak addig hogy pár percig veszekedés után nincs egymáshoz szólás.
Aztán persze mindig előkerül hogy ki, milyen fajta. Mert amikor éppen szimpi vagyok akkor a jobbik, de ha egy másodpercre is elvesztem a türelmem, a helyzet már kevésbé rózsás.

Meg nyilván az is igaz hogy 5 köszönöm meg még kettő nem elég hála valamiért amit egyébként nem kértem. Meg amiért most majd hallgathatom hogy 'bezzeg ő mindent megkap' amikor nem is tudom ki volt Firenzében mert nyilván nem én. Meg egyébként is csak vinyót akartam nem új gépet, de persze hálás vagyok, örülök meg köszönöm is. És azt is felvállalom hogy ska-t hallgatok mert talán ettől nem leszek szarabb csak az ő szemükben. És igen, reggae-t is meg alter és rock és nem szeretem ezeket a nyálzenéket. Mert hallgathatnék énis tucctuccot csak szerintem az nem zene meg nem igény. Ütvefúrón játszani se egy tehetség igényes munka. De az elejére visszatérve az öt köszönöm nem elég, nyilván ódát kéne írnom csak költői vénám meg nincs.

Szóval így. Ezért vagyok én pofátlan, hálátlan és amúgy is egy lehetetlen alak. Mert miután kiporszívóztam, azért még van hogy előjön a 'sohanemcsinálsz semmit'. Szeretem.

Meg persze azt se értem hogy hogy lesz az ember felnőtt ha csinálni kell valamit és gyerek amikor meg dönteni. Meg néha magamnak kell tanulni, olyankor nem fontos hogy mi történt. Aztán egyszercsak be kell számolni és 'matekházid kész?' mert hiába tudják hogy úgyis mindjárt elhúzok és nézhetik a gépemen a videót, ők abban az egy órában akarják amit tanulásra szántam.

Szóval néha cserélnék egy picit hogy megtudjam. Aztán vissza az egészet mert megszoktam és szeretem hogy így. Csak néha eszembe jut.
Hogy mi lenne ha...

Csók a családnak,
Sora