Ma megtudtam, hogy tudom megkeresni azt a szakaszt, ami a körbe szerkeszthető szabályos öt- és tízszög oldalainak hosszát adja meg.
Örvend a lelkem. Annál is inkább, mert ez volt a nap legérdekesebb momentuma.
Képzelhetitek milyen volt a többi.
Meg azt is, milyen gyorsan fog tellni a hét, ha már hétfő második(!) órában arról nyavalyogtam hogy legyen már vége. Szerencsére osztályom többi tagja is hasonlóképpen jól van. Így, az osztályfőnök tulajdonképpen kedves 'Milyen napotok volt ma' kérdésére a válasz gyors egymásutánban 6 darab 'SZAR' volt.

Még valami, hogy érezzétek a nap lényegét. Éppen jöttünk fel a kondiból, megy melettem Zsóca.
Én: Van terem az óránkban?
Zsó: Hmm, nem tudom
Semmi cikizés, semmi 'háhá már megint nem tudsz magyarul' vagy legalább egy 'fogyatékos'. Bevallom, hiányzott. Meg is jegyeztem. Kiderült hogy azért, mert ő se vette észre ezt az igencsak szembeszökő mondatalkotási hibát a beszédemben.
Hmmm

Továbbiekban is tartom magam ahhoz, hogy az érdekes dolgokról egy szót se. Így a hétvégémről bővebb felvilágosítás már nem érkezik.
Viszont örömmel fogadok (és jutalomban részesítem a nyertes -gazdát) minden, könnyen, jól egyszerűen megvalósítható, számomra is megfelelő szinten beteg, "farsangi jelmez" ötletet. Szabad improvizáció!

Csók a családnak,
Sora

UI: Psze hogy akkor szarik be a blogol.hu amikor egy hét után postolásra adom a fejem. Szégyen.
UI2: Lehangol a hátterem 'Life is wonderful!!!' felirata...