A macskák buta, kegyetlen, undorító, bosszúálló kis dögök. Aki mást mond, még nem élt együtt velük. De legalább a normálisabbak hízelkednek és úgy tesznek mintha a kajás tál megtöltésén kívül másra is jó volnál. A miénk nem. Ott tesz keresztbe ahol tud, nem hízelkedik és nem is tudom miért tartjuk. Gyanítom hogy gyári hibás. Esetleg visszavihetnénk. Mennyi garancia jár rájuk?
(Megjegyzem állítólag azért mradhat mert nagyon hasonlít rám... Ezt még tagadom)
A másik tévhit hogy a hétfő a legrosszabb. Cáfolnám! A vasárnap este nagyságrendekkel alulmúlja. Már-már megközelíteni látszik a bánászbéka valagát. (káromkodtam.nini)
Még valami. Bizonytalanság? Halál reád. Majd én kivégezlek. Aztán ha meghaltál, életem megkeserítője, akkor víg tort ülök tetemed felett. Mindeközben pedig teli pofával vigyorgok majd. Jelenleg még nincs erőm ehhez a véreskezű-kivégzős dologhoz, ahhoz még fel kéne javítani az ébrenlét-alvás egyenlőséget az életemben és utána nekikezdek.
Évek kérdése az egész.
Csók a családnak,
Sora
UI: hömpf
Vackor a piszén pisze kölyökmackó
2007.09.16. 22:15 Eltévedt Kacsa
Szólj hozzá!
Címkék: macskaélet életnagykérdései
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://littlesora.blog.hu/api/trackback/id/tr636310040
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
