Semmi értelmeset nem tudok írni. De a héten írok egy bejegyzést a Martionról, hátha akad aki elolvassa. Bár a tegnap berakott számláló tanulsága alapján... Szomorú hogy senki sem olvas... Azért egy naggyon szép verset berakok...
Lennél -e a menedékem..
Lennél-e menedékem,
Ha teljesen eláztat az esõ
Lennél-e menedékem
Ha nem is próbálnék erõsnek látszani
Megsimogatnál akkor is,
Ha mocsárba merültem elõtted
Lennél-e menedékem
Ha siralmas kiszolgáltatottságom
Egyetlen érintésért könyörögne
Megvigasztalsz akkor is, ha majd
Könnyeim ömlenek aszfaltközöny tócsáiba
Lennél-e a menedékem,
Akkor, mikor magam elõl menekülök ...
talán pont hozzád...
/Tolnay András/
