Kurvára szeretném ha valaki meglepne egy csakoda repülőjeggyel, bármilyen lakatlan szigetre. Nem tudom mi ütött belém, talán csak az ilyen barátság extrákkal kapcsolatokból van elegem. Mert nem hiszem el, hogy ennyi érzelmileg sérült faszkalap van körülöttem. Talán én magam vagyok az, film után szabadon, hisz ezt is megkaptam már, hogy igazából én taszítom a hozzállásommal és kisugárzásommal a normális embereket.
Hát ha így, akkor meg legyen így, csak mondja meg valaki megint a pofámba, hátha elgondolkozom hogy talán igaz, aztán megmondom hogy baszódj meg, nem kellesz nekem mert ha kibaszott mazochista lennék, biztos smirglispapírral aplikálnám fel a testápolót, s mint hogy nem, nincs szükségem a te segítségedre se.
Szóval jelezném mindenkinek, ismét hogy az életem, az érzelmeim és a velem köttetett bárminemű kapcsolatok továbbra sem játszótérként és gyakorlópályaként szolgálnak. Ha azt hiszed hogy ez így van, akkor olyan messze jársz az igazságtól mint amilyen messze perceken belül tőlem fogsz, ha beléd rúgok egy akkorát, mint szeretnék.
