Elképzelem azt a helyzetet, hogy az 'érted én megváltoznék teljesen' mondatra igent mondok, és évek múlva ülünk konszolidáltan, én a gép előtt, ő borotválkozik, és akkor én odamegyek, megcsókolom és azt mondom:
-Szivem, majd üljünk le a héten is beszélni, most mit kell változtatnod.
-Jól van kicsikém, holnap este vacsora közben megbeszéljük... - itt jön a nózipuszi, negédes mosollyal offkorsz - Milyen jól haladunk, nem?
-Igen édeske, jól haladunk, lassan már teljesen bábu leszel.
Hát amúgy beszarok. Mint egy Monthy Phyton jelenet.
