Szinte meg se lep, de annyira fáradt vagyok, hogy ma kifele menet sikeresen leestem az irodában a lépcsőn, ráadásul márvány, meg különbenis csiga, szóval ívben zuhantam, ami azért is jó, mert így nem csak egy-egy, hanem az egyik lábamon 2, a másikon meg 3 egyelőre lilás-pirosas színben pompázó folt van. Szerkesztőségi marasztalás. Ha-ha.
Azon meg gyakorlatilag nem is húztam fel magam, hogy a számításaimat teljesen keresztbehúzza a munka. Azt hittem - naivan - hogy én majd alszom ma, ha már két hete nem, de nyilván ez nem ilyen egyszerű. Ma tanulok, holnap este nyolctól iroda, már csak azt kéne kitalálnom, mivel tudom felragasztani a szemhéjamat a szemöldökömre, hogy látványos az ne legyen, de úgy tűnjön, mintha ébren lennék.
Arra gondoltam, hogy 31-én, az utolsó vizsgám után mocsokrészegre iszom magam, így legalább nem kell azon aggódnom, hogy jutok el a város másik felébe kora reggel, nyakamban a síléceimmel meg a síbakanccsal, hogy elérjem a buszt amivel pihenni megyek. Az meg csak álom hogy egy hétig nincs külvilág...a végén úgyis laptoppal fogok utazni.
