Beeing Bóbited

Fogalmam sincs miféle kórságnak kell megtámadnia az embert hogy ellenállhatatlan vágyat érezzen arra, hogy megnézze a Grease-t. De ígérem a felénél kikapcsolom és elmegyek megvenni az ajándékokat. A szomorú az egészben az, hogy még ráadásul tudom is, hogy mit akarok megvenni, ami tán nem könnyít a helyzetemen.

A tegnap estéről meg csak annyit hogy szerintem törvénybe kéne iktatni hogy a pultos nem kérheti el a személyidet csak azért hogy megtudja a nevedet. Egy szerencsém persze hogy telefonszámot egyelőre még nem nyomtatnak eme becses okmányra, mert akkor most kivert volna a vízt. By the way mindeközben egy negyven körüli hapsi meg akart hívni egy körre, mondtam hogy köszönöm de amúgy van saját pénzem, most kértem ki meg minden, de hogy nagyon kedves majd máskor (soha). Erre fel a pultossrác kioktatott hogy bunkóság nem elfogadni ha meg akarnak hívni valamire. Namost azért heló... Szeretném ha például Hitler se oktatna ki emberségből, következésképpen.....
Különben meg úgy gondolom hogy ha elfogadom a piát, az amolyan ígéret, hogy oké, szimpi vagy egy pia erejéig szívesen beszélgetek veled, kedves hogy felajánlottad. Azonban azt mondani hogy oké, hívj meg, majd felmarkolni az adott italt és visszaülni a barátaidhoz, szerintem tahóság. Persze végül mikor leültem a többiekhez tőlük is jól megkaptam, hogy éhen fogok pusztulni a világunkban, meg hogy normális ember az ilyesmiből hasznot húz és ha egy kicsit még rebegtetem a szempillám, a pultos srác is meghív valamire.
-Rendben, mondom erre én: holnaptól mottót váltok.
"If you wanna be rich, you have to be a bitch"