Az élet zajlik, tellnek-múlnak a napok. Közeledik a karácsony és jó sok minden történik velem. Dióhéjban, volt Gyiök karácsony, volt Osztálykarácsony, volt hosszú-hosszú próba, volt színjátszó karácsony. ZöldMacskában punnyadás, meg alvás. Elötte persze előadás meg ajándékozás.
Megszólaltam aranyos kis tenorban az előadás elején, nem néztek furán. Dehogy... Végülis, egészen jól sikerültek a dolgok. Bár nem tudom, mennyit érthettek az egészből a Kicsik. Fura hogy most, amikor a Saci azt mondta hogy a Nagyok, akkor kénytelen voltam magamat is beleérteni. Igen, fura.
Megszoktam már Kicsinek lenni.
Az ajándékom egyébként azthiszem legalábbis jól eltalált volt. Vagy csak jó szinész aki kapta. Fifty-fifty az esély azthiszem.
Végülis nagyon jól tellt a Színjátszó Karácsony. Kicsi, táncoskedvű tűztündérem is itt van újra, velünk van és nem változott semmit. Meg hát amúgy is.
Ma pedig elvileg takarítok. Gyakorlatilag köhögök, hörgök, fájlalom a torkom és fújom az orrocskám. Köszi, köszi, köszi...
Csók a családnak,
Sora
Karácsonyi füzér
2007.12.23. 15:39 Eltévedt Kacsa
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://littlesora.blog.hu/api/trackback/id/tr566310002
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
