A mai nap a gyomrom görcsölésébe, rosszullétbe, alvásban, torokfájlalásban és a "lázas vagyok -e vagy csak úgy érzem magam" alapkérdés kitárgyalásában telt. Igen hamar hazatértem, igen jól tettem, mert később még szarabbul lettem. Megnéztem itthon két filmet. A koponyák és a zűrös kölykök. Az egyiket érdemes volt, a másikat kevésbé.
Ebben ki is merült a mai nap érdekessége.
Viszont, végre sikerült skype-on beszélnem kis Táncoskedvű Tűztündéremmel. Megosztottuk egymással rémálmainkat. Majd kifejtettem neki hogy a svájciak miért alacsonyak. (köze van a háborúhoz és a fejetlen tehenekhez. Csak beharangozóban) Ő erre azzal kívánt válaszolni hogy (miközben állítása szerint balettozott a szoba közepén) hogy elkezdte énekelni kedvenc énekesemtől az "oops I did it again" kezdetű nótát. Hogy a rövidre zárt (40 perces) beszélgetés katarzisa mi volt, nem árulhatom el. Mindenesetre jó volt őrültködni. Holnap is akarok!
S hogy holnap bemegyek -e iskolába vagy inkább meglátogatom Margitkát? Az élet nagy kérdései. Sajnos nagy az esélye hogy szét unnám a megmaradt agyamat is itthon... egyedül... magányosan...
Jah, még két dolgot megemlítenék a köznek. Az egyik hogy végre csináltam skype-ot. baragirl névre. Csak mert már egy ideje reklamálnak egyesek. (Peti, Bordó...)
A másik hogy bizonyos okokból megváltozik a mail-címem. bara@skunkbox.com illetve bara@abcdefghijklmnopqrstuvwxyzabcdefghijklmnopqrstuvwxyzabcdefghijk.com még keresek valami smtp kiszolgálót. Akinek van ötlete írjon, mert kéne nekem a mozzillához, viszont ezekhez a szutykokhoz nem adnak. Mert miért adnának, tudom...
Meg majd még ujítok valami normális címet is.
És írok egyszer a hálátlanságról, a kisstílü, undorító csúszómászó emberekről egy bejegyzést. Azokról akik hátat fordítanak ha egy ideig nem nedvesíted a nyelved. Meg a barátság értékéről. És arról hogy tévedtem, elb*sztam 3 évet az életemből... Szar az ilyenre rájönni. Utálok rádöbbenni hogy emberismeretből csúfosan megbuktam.
Najólvan, vége a világfájdalomnak.
Csók a családnak,
Sora
UI: Kiváncsian várom milyen állapotban leszek holnap reggel. Pláne pénteken.
UI2: csak az éltet hogy a csütörtök már majdnem péntek... Beteges
Melegágya vagyok!
2007.09.19. 23:17 Eltévedt Kacsa
Szólj hozzá!
Címkék: haldoklás életnagykérdései viccesvagyok
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://littlesora.blog.hu/api/trackback/id/tr536310038
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
