Szépen elterveztem egy bejegyzést a tegnapról, a máról, a mákosgubáról, hajvágásról, melegről és Veléencéről. Lennének képeim is, talán még kedvem is. De most szereztem meg a KisPál összest, élvezkedem kicsit bátyus gépén. A másik probléma meg hogy elvileg már kezd kilenc fele közelíteni az idő. Ehhez képest tök egyedül vagyok itthon és tökre tudom hogy el kéne kezdenem pakolni mert az nálam olyan mint egy végtelen hajsza. Nem egyszerre hozok be mindent a fürdőböl, de nem ám, hanem ki-be ki-be. Mint akit felhúztak. Majd fél tizenkettőkor álmosan és fáradtan lefekszem aludni és ötpercenként behozok valamit, elrakok, kiveszek vagy felírok. Lapra, kézre, gépre, asztalra.
És most megyke pakolni.
